Az emberiség rendkívüli és sajátságos civilizációt épített.

Meghódítottuk a világűrt, átalakítottuk a természetet, létrehoztuk a modern tudományt és olyan technológiákat alkottunk, amelyek néhány évszázaddal ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak.

Azonban a technológiai fejlődés önmagában nem garantálja a társadalmi fejlődést.

A gazdasági növekedés nem jelent automatikusan jólétet…sőt!

A pénzügyi és gazdasági hatalom önmagában kevés, a fenntartható jövőhöz bölcsességre és előrelátásra is szükség van.

A természet korlátait semmilyen ideológia nem képes eltörölni.

Így aztán törvényszerűen elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol az emberiségnek választania kell;

Folytatjuk a versengést, a háborúkat, a korlátlan növekedés keresését és a természet kizsákmányolását, vagy képesek vagyunk egy új civilizációs irányt választani, amelyben a gazdaság valóban az embert szolgálja?

Olyan struktúrát ahol a technológia összehangolt fejlődése az ÉLETET segíti.

Ahol a társadalom gondoskodik a rászorultakról.

Ahol a különféle kultúrák megőrzik saját identitásukat.

A nemzetek pedig anélkül működnek együtt, hogy feladnák önállóságukat.

Az ember pedig felismeri és elfogadja, hogy nem a természet ura, hanem a szakrális azaz természetes világ része és alárendeltje.

Egy olyan civilizáció lehetőségét, amely képes egyesíteni:

  • a piac innovációs erejét,
  • a társadalmi felelősséget,
  • a technológiai fejlődést,
  • és a természet rendjének tiszteletét.